LÉLEK ÉS MŰVÉSZET Vasarely és a szociális művészet

Ki az, aki gyűjt és ki az, aki lomtalanít? Mitől nehéz megválni dolgoktól és van-e gazdája a közösnek?

Közösségi használat, közösségi kert – általánossá válik-e a közeljövőben?

Vasarely megfogalmazta többször is, hogy ne kiváltság legyen a művészetet élvezni, legyen a művészet mindenkié. Szerette volna ha a művészet mindenkit utolér, a “közösséget”, a “néptömeget”, az “élőlények sokaságát”.

“A holnap művészete közkincs lesz, vagy semmi sem.” – ezt is Vasarely mondta, aki szerint már nem érvényes művészet az, amikor egy híres, jól menő művész egyedi darabokat gyárt, amelyek aztán gyűjtők és galériák sokmilliókért eladnak. Ő a művészi csoportosulásokra, a szociális művészetre helyezte a hangsúlyt és azt vallotta, hogy az ego majd háttérbe szorul majd a kollektívvel szemben. Szerinted ebben igaza van? Mit gondolsz te, napjaink sharing kultúrájáról? Járható út a megosztás? Gyere, és beszélgessünk róla!

Jegyárak: 

Elővételben: 2.300.-

Kedvezményes (diák, nyugdíjas, pedagógus): 2.500.-

Helyszínen: 2.800.-