A legtöbben hallottak arról, hogy a 13. század folyamán kunok és jászok telepedtek le az Alföldön. Azt viszont már kevesebben tudják, honnan származtak ezek a népek, és hogy rokonaik ma is élnek az Észak-Kaukázus térségében (kunok, alánok, kumukok, stb.). Agócs Gergely és Somfai Kara Dávid 2000 óta több kutatóúton gyűjtötte az észak-kaukázusi népek dalait és szájhagyományát, melyben számos utalást találtak a kun és jász népekre. Az előadás a kunok és jászok történelmét és a szájhagyományban őrzött emlékét foglalja össze.
Előadó: Somfai Kara Dávid
Jegyár: 900 Ft (teljes árú), 600 Ft (nyugdíjas, diák)
A Fehérlófia története az egyik legismertebb és legelterjedtebb mesetípus Eurázsia szerte. Dél-Szibéria (Észak-Mongólia) vidékén Kögüdei-mergen néven ismert. Sokáig vita folyt a történet eredetéről, de a legújabb kutatások egyértelműen a történet pogány török eredetét igazolják. Somfai Kara Dávid turkológus-etnológus a dél-szibériai török sámánhagyományok ismertetése révén igazolja a Fehérlófia mese pogány török eredetét.
Előadó: Somfai Kara Dávid
Jegyár: 900 Ft (teljes árú), 600 Ft (nyugdíjas, diák)
Martin György néptánckutató impozáns életműve a magyar néptánc tánctípusait egyértelműen az európai művelődés kontextusában tárgyalja. Ezért is lehet izgalmas az általa felvázolt történeti rétegek egyes sajátosságait összevetni a Kárpát-medencétől keletre eső tájak tánchagyományának stíluselemeivel.
Előadó: Agócs Gergely
Jegyár: 900 Ft (teljes árú), 600 Ft (nyugdíjas, diák)
A magyarság etnogenezisében több csatlakozott népcsoportról is értesülünk. Ezek legnagyobb részét olyan etnikumok tették ki, melyek szállásterületét, vagy legalább letelepedésük pontjait ma is mutatják a térképek. De mit tudunk a kabarokról, vagyis az első olyan szövetséges csoportról, amely még a Kárpátoktól keletre csatlakozott a honfoglalókhoz? Hova lettek letelepítve, s maradtak-e utánuk nyomok a mai magyarság kulturális arculatában?
Előadó: Agócs Gergely
Jegyár: 900 Ft (teljes árú), 600 Ft (nyugdíjas, diák)
Ezúttal a magyar díszítőművészet szemiotikájával foglalkozunk a keleti ornamentika szimbólumrendszerének tükrében.
Előadó: Agócs Gergely, néprajzkutató
A szemiotika a jelek, jelképek és jelentéseik vizsgálatával foglalkozik. A régi korok embereiről hajlamosak vagyunk úgy gondolkozni, hogy semmit sem tettek ok nélkül, következésképpen minden fennmaradt díszítményben annak szimbolikus jelentését, üzenetét keressük. A magyar hagyományos kultúrában kialakult ornamentika a tárgyalkotó díszítőművészetben többé-kevésbé egységes képet mutat, s ez a kép egy jól körülhatárolható ízlésvilágot tükröz. Ezt az egységet természetesen táji-történeti szempontok szerint alegységekre oszthatjuk, melyekben koronkénti trendeket és regionális jellegzetességeket is megállapíthatunk. Hogyan kapcsolódik ez az örökség az európai művészettörténeti korszakok áramlataihoz? Fel tudjuk-e benne fedezni a keleti rokonnépek kultúráinak jellegzetességeit? Előadásában e kérdésekre keresi a választ Agócs Gergely néprajzkutató, a Hagyományok Háza tudományos munkatársa.
Jegyár: 900 Ft (teljes árú), 600 Ft (nyugdíjas, diák)
Az alkalom témája:
Vándorúton Ázsia szívébe – Almásy György közép-ázsiai utazása és a nomád életforma
Almásy György (az “Angol beteg” édesapja) 1900-ban a magyarok közül elsőként jutott el Kazak- és Kirgizföldre. Közel 40 évvel Vámbéry Ármin utazása után ő már nem dervis álruhában, hanem a cári Orosz Birodalom vendégeként utazta be a Tiensan hegység és az Iszik-köl tó festői vidékét felfedezve a helyi nomádok kultúráját. Somfai Kara Dávid (rendező) és Fejes György (operatőr) száz évvel Almásy után járták be a nagy előd útvonalát, hogy megtudják, mi változott meg a viharos 20. század során, s vajon él-e még a hagyományos műveltség.
Előadó: Somfai Kara Dávid
Jegyár: 900 Ft (teljes árú), 600 Ft (nyugdíjas, diák)
A pásztorkodás Herman Ottó meghatározása szerint a magyar nép egyik “ősfoglalkozása”. Ez a megfogalmazás egyértelműen arra utal, hogy a honfoglaló magyarok és azok elődei a mai Kelet-Európa füves pusztáin a nagyállattartó nomád életformát folytatták. Mi maradt, egyáltalán maradt-e valami a néprajztudomány által rögzített állapotokból a magyar pásztorok kultúrájában ebből a keleti örökségből a XX.-XXI. századra? Erre a kérdésre keresi a válaszokat előadásában dr. Agócs Gergely néprajzkutató, a Hagyományok Háza tudományos munkatársa.
Jegyár: 900 Ft (teljes árú), 600 Ft (nyugdíjas, diák)
A legtöbben hallottak arról, hogy a 13. század folyamán kunok és jászok telepedtek le az Alföldön. Azt viszont már kevesebben tudják, honnan származtak ezek a népek, és hogy rokonaik ma is élnek az Észak-Kaukázus térségében (kunok, alánok, kumukok, stb.). Agócs Gergely és Somfai Kara Dávid 2000 óta több kutatóúton gyűjtötte az észak-kaukázusi népek dalait és szájhagyományát, melyben számos utalást találtak a kun és jász népekre. Az előadás a kunok és jászok történelmét és a szájhagyományban őrzött emlékét foglalja össze.
