Keleti Kapu – Agócs Gergellyel

Ezúttal a magyar díszítőművészet szemiotikájával foglalkozunk a keleti ornamentika szimbólumrendszerének tükrében.

 

Előadó: Agócs Gergely, néprajzkutató

 

A szemiotika a jelek, jelképek és jelentéseik vizsgálatával foglalkozik. A régi korok embereiről hajlamosak vagyunk úgy gondolkozni, hogy semmit sem tettek ok nélkül, következésképpen minden fennmaradt díszítményben annak szimbolikus jelentését, üzenetét keressük. A magyar hagyományos kultúrában kialakult ornamentika a tárgyalkotó díszítőművészetben többé-kevésbé egységes képet mutat, s ez a kép egy jól körülhatárolható ízlésvilágot tükröz. Ezt az egységet természetesen táji-történeti szempontok szerint alegységekre oszthatjuk, melyekben koronkénti trendeket és regionális jellegzetességeket is megállapíthatunk. Hogyan kapcsolódik ez az örökség az európai művészettörténeti korszakok áramlataihoz? Fel tudjuk-e benne fedezni a keleti rokonnépek kultúráinak jellegzetességeit? Előadásában e kérdésekre keresi a választ Agócs Gergely néprajzkutató, a Hagyományok Háza tudományos munkatársa.

 

Jegyár: 900 Ft (teljes árú), 600 Ft (nyugdíjas, diák)

 

Keleti Kapu – Vándorúton Ázsia szívébe

Az alkalom témája:
Vándorúton Ázsia szívébeAlmásy György közép-ázsiai utazása és a nomád életforma

 

Almásy György (az “Angol beteg” édesapja) 1900-ban a magyarok közül elsőként jutott el Kazak- és Kirgizföldre. Közel 40 évvel Vámbéry Ármin utazása után ő már nem dervis álruhában, hanem a cári Orosz Birodalom vendégeként utazta be a Tiensan hegység és az Iszik-köl tó festői vidékét felfedezve a helyi nomádok kultúráját. Somfai Kara Dávid (rendező) és Fejes György (operatőr) száz évvel Almásy után járták be a nagy előd útvonalát, hogy megtudják, mi változott meg a viharos 20. század során, s vajon él-e még a hagyományos műveltség.

 

Előadó: Somfai Kara Dávid

 

Jegyár: 900 Ft (teljes árú), 600 Ft (nyugdíjas, diák)

 

Keleti Kapu – A magyar pásztorkodás keleti elemei

A pásztorkodás Herman Ottó meghatározása szerint a magyar nép egyik “ősfoglalkozása”. Ez a megfogalmazás egyértelműen arra utal, hogy a honfoglaló magyarok és azok elődei a mai Kelet-Európa füves pusztáin a nagyállattartó nomád életformát folytatták. Mi maradt, egyáltalán maradt-e valami a néprajztudomány által rögzített állapotokból a magyar pásztorok kultúrájában ebből a keleti örökségből a XX.-XXI. századra? Erre a kérdésre keresi a válaszokat előadásában dr. Agócs Gergely néprajzkutató, a Hagyományok Háza tudományos munkatársa.

 

Jegyár: 900 Ft (teljes árú), 600 Ft (nyugdíjas, diák)