Kovács JuJu Nárcisz című fotókiállításának témájához kapcsolódóan Barcs Krisztina tart pszichológiai előadást a tárlat helyszínén. Ezúttal nem a nárcisztikusokról, hanem az áldozatokról lesz szó.
“Amikor betévedünk a nárcisztikus bántalmazás kívülről csillogó-villogónak tűnő, hívogató tükörlabirintusába, még csak nem is sejtjük, mi vár ott ránk. Az áhított boldogság helyett utat tévesztve, önmagunkat elveszítve bolyongunk, mindaddig, míg egyszer csak fel nem eszmélünk a nyilvánvalóra: hé, engem itt bántanak! Szép szavakkal, trükkösen, manipulálva, ajándéknak és szeretetnek álcázva, ezerféle színben és formában ugyan, de: bántanak.
Ekkor indulhat el az útkeresés kifelé, míg meg nem találjuk a labirintus kijáratát, hogy újra tiszta levegőt szívhassunk. Az útvesztő, melyben annyit sebződtünk, és amiből végül kénytelenek voltunk saját hajunknál fogva kirángatni magunkat, visszavonhatatlanul transzformált bennünket. Csak utólag látjuk, valahol talán szükségünk is volt rá, hogy utat tévesszünk benne: ez segített önmagunkhoz közelebb jutni.”
Részlet Barcs Krisztina, pszichológus “A tükörlabirintus kijárata” című előadásából.
Képeimen a nárcisztikus emberek által okozott lelki sérülések kegyetlen lenyomatait mutatom be. Célom, hogy egyre többen felismerjék, ha nárcisztikus személyiségek áldozataivá váltak, és fontos, hogy tudják: nincsenek egyedül, mindig van kiút. A fotókon egytől-egyig fiatal, tehetséges színészek jelenítik meg maró őszinteséggel, hogy milyen is egy nárcisztikus ember árnyékában élni.
A kiállítás látogatható december 15-ig.
Művész-e valaki, aki annak képzeli magát? Autentikus vagy irányított létállapot alkotónak lenni? Szükséges-e, hogy az alkotó direkt módon táplálja öntudatát? Szükséges-e, hogy bármilyen ember egész lényére vonatkozóan táplálja az öntudatát? Hányféle énképe jelenik meg a hétköznapokban valakinek, illetve létezhet-e ezek tükrében egységes öntudat? A mások és az egyén elképzelése önmagával kapcsolatban, milyen kölcsönhatásban állnak egymással? Ezekre, és a megannyi más felmerülő kérdésre adott szubjektív variációk lesznek láthatóak a hatdé Az vagyok, akinek képzelem magam című novemberi kiállításán az Esernyős Galériában.
A kiállítást megnyitja: Garami Gréta művészettörténész
A kiállítás december 15-ig látogatható.
A Magyar Festészet Napja Óbudán. Október 18-a Szent Lukács névnapja, aki évszázadok óta a festészet védőszentje. 2002 óta ez a nap a fény, a szín, a formák és ritmusok, az élő hazai festészet ünnepe, melynek idén Óbuda a fő helyszíne. A tárlat három helyszínen látogatható, ünnepélyes megnyitó az Esernyős Galériában.
Élő Magyar Festészet – DOYENEK
Esernyős Galéria
Kurátor: Verebes György Munkácsy-díjas festőművész
Élő Magyar Festészet – Közép generáció
Óbudai Múzeum
Kurátor: Gaál József Munkácsy-díjas festőművész
Élő Magyar Festészet – Fiatalok
HelloWood Zichy udvar
Kurátor: Horváth Dániel festőművész
A kiállítás november 10-ig látogatható!
Michelangelo Pistoletto valóságos élő legenda a nemzetközi művészeti életben. A művész és a Cittadellarte Alapítvány közreműködésével valósul meg a Third Paradise manifesztum következő eseménye, Magyarországon először. Az Esernyős Galériában kiállított, Pistoletto által válogatott művek mellett létrejön egy köztéri szobor is, ezáltal Óbuda felkerül a Third Paradise szellemiség „nagyköveteinek” listájára.
A kiállítás az eredetileg meghirdetett időpont helyett technikai okok miatt lesz látogatható szeptember 17-től október 18-ig.
„Amikor az érzések feltörnek és nem hagynak nyugodni, különböző képek villannak fel előttem. Ezek a víziók szabadon szárnyalnak és egy idő után egymás mellé, mögé vagy közé rendeződnek. Festményeimben egyszer csak kirajzolódnak az “üzenetek”, de ki tudja honnan érkeznek? Ezekhez a képekhez szinte mágnesként kapcsolódnak a színek! Számomra egy mű akkor készül el, amikor összhangba kerül azzal az érzéssel, amiből felbukkant. Az elkészült alkotás már egy olyan átalakulási folyamat eredménye, ami semmivel sem hasonlítható össze.” Brauer Ildikó
A kiállítás látogatható október 13-ig.
Idén ünnepli a világ a holdra szállás 50. évfordulóját. Fél évszázaddal ezelőtt, 1969. július 20-án Neil Armstrong és Edwin „Buzz” Aldrin hatvannégy perccel éjfél előtt (magyar idő szerint július 21-én hajnali 2:56-kor) történelmi tettet hajtottak végre azzal, hogy mintegy fél milliárd néző láttára – akik élő adásban láthatták a holdsétát – az emberiség történetében először léptek a Földet kísérő égitestre. Az esemény a művészek fantáziáját sem hagyta érintetlenül, és a mai napig termékeny izgalomban tartja a kultúra területén dolgozó alkotók elméjét. Az évfordulóra született feldolgozások közül a kiállításon a 2005-ben alakult Magyar Plakát Társaság néhány tagjától választottunk ki egy-egy, a témát a tervezőgrafika eszköztárán keresztül megközelítő, az „űrkorszak” meghatározó pillanatának emlékét a köztér részévé emelő kompozíciót.
Az Esernyős Galéria belső udvarába szervezett plakátkiállítás az óbudai Vasarely Múzeum „Holdmúzeum 1969 – Művészet és világűr” című időszaki tárlatát kíséri. Megtekinthető augusztus 30-ig.
Óbuda-Békásmegyer Budapest III. kerülete százharmincezer embernek ad otthont, sokszázezren mennek át rajta nap, mint nap. Ezek az emberek látják egymást, miközben őket is látják, összekeveredik a látó és a látott szerepe. Mindenki lát és látszik, teszi a dolgát, mindenki csinál valamit, és vannak, akik ezeket a dolgokat, embereket, helyzeteket, eseményeket, tárgyakat és épületeket lefényképezik. Ez utóbbiak beküldött és kiválasztott k képeiből rajzolódik ki az Esernyős Galéria falán Óbuda ma. Illetve tegnap és tegnap előtt, mert nincs jelen idejű fénykép, minden kép pillanata után jön egy újabb pillanat és az után is.
Köszöntőt mond: Bús Balázs, Óbuda-Békásmegyer polgármestere
Megnyitja: Kincses Károly fotómuzeológus, a zsűri elnöke
A kiállítás augusztus 30-ig látogatható.
Fotó: Bolla László: Múlt a jelenben
„A lobogás kimerevített pillanatait formázó szilárd kerámiák felületén finom festményeken mutatja be nekünk azt az inspiratív művészeti közösséget,amellyel együvé tartozik,amellyel közösséget vállal. Művészeti idézetek, minták és ornamentumok lobognak a kerámia zászlók mindkét oldalán. Szávoszt Katalin csapatának tagja többek között Paul Klee, Joan Miró, Vaszilij Kandinszkij, Keith Haring. De megjelennek olyan általános érvényű vizuális jelek, mint a kalotaszegi, a keresztszemes vagy a szűrhímzés motívumai, illetve más darabokon a japán festészet virágos ornamensei borítják el a felületet.” Szeifert Judit, művészettörténész
A kiállítás látogatható június 23-ig.
A program kerekesszékkel is látogatható.
A hűtőgépek folyamatos társaink a mindennapokban. Amellett, hogy funkciót látnak el, egyfajta dobozok, melyek tökéletes képet adnak fogyasztási szokásainkról, mi több márkaspecifikus és aktuális jellemrajzot adnak rólunk. Tökéletesen lehet reprodukálni valamely személy szokásait, mindennapjait csak a hűtőjének tartalmát vizsgálva.
A “Hűtők” projekt egy fotó alapú gyűjtés eredménye, amely több ember hűtőjét, szokásait mutatja be, vagyis a hűtőberendezéseikben realizálódó intim kapcsolatot a külvilággal.
Megtekinthető 2019. május 26-ig.
“Amikor betévedünk a nárcisztikus bántalmazás kívülről csillogó-villogónak tűnő, hívogató tükörlabirintusába, még csak nem is sejtjük, mi vár ott ránk. Az áhított boldogság helyett utat tévesztve, önmagunkat elveszítve bolyongunk, mindaddig, míg egyszer csak fel nem eszmélünk a nyilvánvalóra: hé, engem itt bántanak! Szép szavakkal, trükkösen, manipulálva, ajándéknak és szeretetnek álcázva, ezerféle színben és formában ugyan, de: bántanak.
